Befektetővédelem

Magyarországon a befektetővédelem széles eszköztára áll a befektetők, betétesek és úgy általában a pénzügyi szolgáltatások fogyasztói számára. Általánosságban a befektető-vedelemről akkor szokás beszélni miután a baj már megtörtént, pedig megfelelő körültekintéssel a problémás esetek jelentős része kiszűrhető.

Az ügyfél felelőssége

  • 1. A megfelelő befektetési formák kiválasztása

    A befektetései védelmének első lépése a saját kockázati profiljának és céljaink azonosítása, majd az ezeknek megfelelő eszköz (betét, befektetési alap vagy direkt értékpapírok, esetleg spekulatív termékek) kiválasztása. Ebben a fázisban megválaszolást igénylő kérdések közül néhány példa:

      • Mi a befektetésem célja? Ha több cél is van mi a fontossági sorrend?
      • Szükséges hozzányúlnom a befektetett összeghez időközben? Ha igen, mekkora összeghez?
      • Hogyan érintene ha átmenetileg csökkenne a befektetésem értéke?
      • Mennyire érintene súlyosan, ha végleg elveszíteném a befektetésem egy részét?
      • Mekkora hozamért mekkora kockázatot vagyok hajlandó, vagy inkább vagyok képes vállalni?
  • 2. A kiválasztott befektetési formához megfelelő partner pénzintézet kiválasztása

    A következő lépés, ha már tudja milyen befektetési eszközre van szükséges, hogy kiválassza a megfelelő partnert ehhez. Ez egy komoly és bizalmat igénylő lépés, hiszen végső soron a pénzét odaadja ennek a partnernek. A befektetői szakma azt hívja intézményi kockázatnak, hogy ez a partner szerződésszerűen fog-e Ön felé teljesíteni, vagy nem (azaz visszakapja-e a pénzét vagy sem) . Ebben a fázisban ehhez hasonló döntéseket kell hoznia:

      • Ki vezesse a számlám, kinek adom oda a pénzem?
      • Ki hozhat döntéseket a pénzem felett? Én vagy valaki más?
      • Ki felügyeli a folyamatot? (Pl. Az MNB, más EU-s szerv, más jó hírű felügyelet)
      • Mit lehet tudni a kiszemelt partnerről, mit mond róla a piac? (Internetes közösségek,fórumok, esetleg neves minősítő intézetek véleménye)
  • 3. A befektetés nyomon követése, a választott partner ellenőrzése

    Ezt a fázist hagyja figyelmen kívül a legtöbb ügyfél, mondván erre valók az állami szervek. Ez nagy hiba! A mai rohanó és állandóan változó világban nem spórolható ki az energia abból, hogy időről időre tájékozódjunk, arról, hogy a partnerül választott szolgáltató még mindig olyan jól működik, mint mikor szerződött vele.

 

A befektetővédelem jogi és intézményi keretei

A védelmet elsődlegesen az uniós szinten a MiFID irányelv, hazai szinten annak magyar megfelelője, Befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) szabályozza. A vonatkozó védelem csak a MiFID, illetve a Bszt. hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökre terjed ki (pl. egyes részvények, kötvények, befektetési jegyek, derivatív termékek), így nem vonatkozik pl. a betétekre, hitel- és biztosítási termékekre, illetve a nem szabályozott befektetési lehetőségekre (befektetési arany).

A betétek vonatkozásában a védelmet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) biztosítja, különálló alrendszerét képezve a védelmi mechanizmusnak.

A rendszerekről bővebben: